<$BlogRSDURL$>

Sunday, January 18, 2004

Tudatos önsajnálat

Ismét elért a negatív hullám. Újra üres vagyok. Időről-időre dejavu érzés lesz úrrá magamon. Miért kell mindig, mint a labirintusban ugyanarra az útra rátévednem? Kérek Valakit, aki tudna tenni az ügy érdekében, navigáljon el erről a világról egy olyanba, ahol gyarló emberi érzéseink nem csak az akadályokat dobálnák le elénk, hanem fel is szednék Őket.
Ember küzdj és bízva bízzál!
E sorok tökéletesen kifejezik az emberi sors mihasznaságát. Sokan a saját korlátaikba kapaszkodva nem jutnak előre, mig mások az akarat görcse miatt nem tudnak lazán könnyedén élni. Az élet sokkal egyszerűbb annál mint, amennyire felfogjuk. A bonyolitás már a civilizáció terméke. Nekem is csak ezen gondolatokat kellene elfogadnom.
Szürkeség van bennem, mint az irásaim nagy részében. De megnyugszok, ugyanis ez is emberi érzés, még ha nem is a legfenköltebb. Mármint a depresszió, a magány, a szomorúság...
..de ahogy a filmből is megtudhattuk: Az élet utat tör, s kezdődik minden újra elölről.

This page is powered by Blogger. Isn't yours?